A dobermann származtatását kutatók írásait olvasva, mindenkor arra a következtetésre jutunk, hogy az írott anyagokon belül óriási ellentmondások vannak. Köszönhető ez annak, hogy a fajta kitenyésztésének elindítója semminemű írott anyagot nem hagyott maga után. Ilyetén módon különböző feltevésekre és hallomásokra alapulnak ezen írások. Mi az, amit tudunk? Németország Thüringia tartományában 1823-ban született Karl Friedrich Luis Dobermann Apolda városában. Felnőtt korában Dobermann úr egyik polgári foglalkozása, illetve tevékenysége miatt nem volt népszerű embernek mondható (a hasonló tevékenységet folytatókról ez ma is elmondható). Ebből kifolyólag többször érhették különböző attrocitások. Miután egy más foglalkozása révén alkalma volt különböző fajtájú és viselkedésű kutyákat is megismernie. Valószínűsíthető, hogy ez a két motiváció, a fenyegetettség és a kutyák körüli tevékenység (nehezen vallom meg, a mai fogalmazásban sintér volt), késztette arra, hogy egy, a személyét védő, kemény, támadó szellemű kutyát "hozzon" létre. Eddig a megállapításig minden, a dobermann történetét kutató megegyezik. A különbözőség viszont ott mutatkozik meg, hogy az e tulajdonságokkal rendelkező egyed (egyedek) létrehozásában mely fajták vettek részt. Talán a megemlítettek közül egységesen mindenki a német pinschert fogadja el. A többi említett fajta a rottweiler elődje, a mészáros kutya, a beauceron, a régi simaszőrű juhászkutya, a weimaraner, a Manchester terrier említés található még a későbbiek folyamán az agárról és a német dogról, sőt egy helyen még a magyar vizsláról is. Mint már említettem, ezeket a fajtákat az egyik írásban megerősítik, míg a másikban határozottan cáfolják. Ami tény: Dobermann úr, ami a funkciót illeti, egy jó alapot hozott létre, hogy a későbbiek folyamán már tudatos szelekciós tenyésztéssel a Dobermann-féle kutyákból egy elismert fajtát tenyésszenek ki. E tudatos tenyésztői munka Otto Göller nevéhez fűződik. Érdemei a fajta fennmaradásában és elismertetésében elvitathatatlanok. Az első regisztrált dobermannt 1893-ra datálják, rá hét évre, 1900-ban a dobermann pinscher fajtastandardot a Német Kennel Klub hivatalosan is elfogadta. Mindezt K. F. L. Dobermann 1884-ben bekövetkezett halála miatt nem élhette meg.